Utólagos falszigetelés krómacél lemezekkel
A hőszigetelés legnagyobb ellensége a nedvesség, mivel a nedves falak hidegek, dohosak és esetenként penészesek is.
Ez jelentősen ronthatja komfortérzetünket és a téli időszakban a fűtésszámla nagymértékű növekedése is szinte törvényszerű.
Csak ez a megbízható megoldás hosszútávra!!!
A talajvíz elleni, BONTÁS NÉLKÜLI, lemezbeütéses technológia rövid leírása:
Az előfúrás és horonyvésési előkészítési munkafázis elvégzése után a lábazat és a függőleges, felmenő falazat csatlakozásánál teljes falkeresztmetszeti méretben ötvözött acéllemezek kerülnek be pneumatikus géppark segítségével a falba.
A szigetelőlemezek egy 20-40 kg saját tömegű és 1100-1450 ütés /perc ütésfrekvenciájú légkalapáccsal a fugába vagy a téglasoron át jutnak be a falazatba, így a kapillárisok átvágásával egy záróréteget képeznek, mechanikus úton megakadályozva ezzel a falszerkezet további felnedvesedését.
A szigetelési eljárás minden hagyományos építésű objektumnál alkalmazható ahol összefüggő, folyamatos fuga van, így pl. tégla, vályog, vertfal, puhább kövek,- tufa, stb.
Az eljárás alkalmazhatósága szempontjából feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy a létrejövő záróréteg szigetelési síkjának vagy min. 10-12 cm-rel a talajszint felett, vagy 10-12 cm-rel a pincefödém alatt kell elhelyezkednie. Az egyedi körülményektől függően, optimális esetben kívülről szigetelve, a belső padlóburkolat szintje alá kerül be a lemezsík, így a belső térben a falazat nem sérül, jelentős mennyiségű felújítási törmelék nem keletkezik.
A szükséges munkaterület nagysága függ a lemez hosszúságától, mely megegyezik a fal vastagságával. Egy 60 cm vastag fal esetén például cca. 1, 5 méternyi területnek kell rendelkezésre állnia, hogy a szigeteléshez használt gépeket/eszközöket megfelelően lehessen szerelni.
Vékonyabb falazat esetén a szükséges terület mérete a fal vastagságával arányosan csökken. Az egyes lemezdarabok vastagsága 1,5 mm, hullámosított kivitelűek, hosszúságuk pedig minden esetben a fal vastagságának méretével egyezik meg. Anyaguk összetétele Nirosta 1.4016 krómtartalom: 16 %, szilárdsága: 700 N/mm2 . Agresszívebb talajvíz esetén a molibdénnel ötvözött lemezt célszerű alkalmazni.
A falba juttatott szigetelőlemezek a bádogos szakmából ismert korcolásos kapcsolattal (180 °) csatlakoznak egymáshoz hosszanti irányban. Itt egy szorosan összefűzött összekapcsolódás, valamint egy ún. folyamatos lemezkapcsolat, ill. „megvezetés” keletkezik a munkafolyamat során úgy, hogy a felmenő nedvesség nem nyer utat az ilyen módon összekapcsolt lemezprofiloknál.
A technológia segítségével mechanikus eljárással megakadályozható a talajvizek kapilláris úton történő további felszivárgását, így a falazat természetes párolgássalrövid időn belül kiszárad.
A módszer egyik legfontosabb eleme, hogy a lemezbeütés egyoldalról történik, még 80-90 cm falvastagság felett is.
Ez jelentősen ronthatja komfortérzetünket és a téli időszakban a fűtésszámla nagymértékű növekedése is szinte törvényszerű.
Csak ez a megbízható megoldás hosszútávra!!!
A talajvíz elleni, BONTÁS NÉLKÜLI, lemezbeütéses technológia rövid leírása:
Az előfúrás és horonyvésési előkészítési munkafázis elvégzése után a lábazat és a függőleges, felmenő falazat csatlakozásánál teljes falkeresztmetszeti méretben ötvözött acéllemezek kerülnek be pneumatikus géppark segítségével a falba.
A szigetelőlemezek egy 20-40 kg saját tömegű és 1100-1450 ütés /perc ütésfrekvenciájú légkalapáccsal a fugába vagy a téglasoron át jutnak be a falazatba, így a kapillárisok átvágásával egy záróréteget képeznek, mechanikus úton megakadályozva ezzel a falszerkezet további felnedvesedését.
A szigetelési eljárás minden hagyományos építésű objektumnál alkalmazható ahol összefüggő, folyamatos fuga van, így pl. tégla, vályog, vertfal, puhább kövek,- tufa, stb.
Az eljárás alkalmazhatósága szempontjából feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy a létrejövő záróréteg szigetelési síkjának vagy min. 10-12 cm-rel a talajszint felett, vagy 10-12 cm-rel a pincefödém alatt kell elhelyezkednie. Az egyedi körülményektől függően, optimális esetben kívülről szigetelve, a belső padlóburkolat szintje alá kerül be a lemezsík, így a belső térben a falazat nem sérül, jelentős mennyiségű felújítási törmelék nem keletkezik.
A szükséges munkaterület nagysága függ a lemez hosszúságától, mely megegyezik a fal vastagságával. Egy 60 cm vastag fal esetén például cca. 1, 5 méternyi területnek kell rendelkezésre állnia, hogy a szigeteléshez használt gépeket/eszközöket megfelelően lehessen szerelni.
Vékonyabb falazat esetén a szükséges terület mérete a fal vastagságával arányosan csökken. Az egyes lemezdarabok vastagsága 1,5 mm, hullámosított kivitelűek, hosszúságuk pedig minden esetben a fal vastagságának méretével egyezik meg. Anyaguk összetétele Nirosta 1.4016 krómtartalom: 16 %, szilárdsága: 700 N/mm2 . Agresszívebb talajvíz esetén a molibdénnel ötvözött lemezt célszerű alkalmazni.
A falba juttatott szigetelőlemezek a bádogos szakmából ismert korcolásos kapcsolattal (180 °) csatlakoznak egymáshoz hosszanti irányban. Itt egy szorosan összefűzött összekapcsolódás, valamint egy ún. folyamatos lemezkapcsolat, ill. „megvezetés” keletkezik a munkafolyamat során úgy, hogy a felmenő nedvesség nem nyer utat az ilyen módon összekapcsolt lemezprofiloknál.
A technológia segítségével mechanikus eljárással megakadályozható a talajvizek kapilláris úton történő további felszivárgását, így a falazat természetes párolgássalrövid időn belül kiszárad.
A módszer egyik legfontosabb eleme, hogy a lemezbeütés egyoldalról történik, még 80-90 cm falvastagság felett is.
[wowslider id=”7″]
[wowslider id=”9″]
[wowslider id=”11″]
MŰSZAKI LEÍRÁS/ÚTMUTATÓ
a Baumann-féle króm/krómnikkel-acéllemezek gépi erővel történő beütéséhez a falszárítási eljárás kivitelezése folyamatában.
1. AZ ELJÁRÁS TECHNOLÓGIÁJA
A szigetelőlemezek egy 20-40 kg saját tömegű és 1100-1450 ütés/perc ütésfrekvenciájú légkalapáccsal a fugába vagy a téglasoron át jutnak be a falazatba, így a kapillárisok átvágásával egy záróréteget képeznek, mechanikus úton megakadályozva ezzel a falszerkezet további felnedvesedését.
2. A SZIGETELŐLEMEZEK
A krómacél szigetelőlemezek korrózióálló 4016 tip. alapanyagból, a krómnikkel-acéllemezek a 4301 tip. anyagból, ill. krómnikkel-molibdén-acéllemezek a 4401 tip. anyagból készülnek. A lemezek vastagsága 1,5 mm, a hosszúságuk pedig a falvastagsággal egyezik meg. Az egyes lemezdarabok szélessége 300 mm.
3. A BEÜTŐSZERSZÁM
A beütőszerszám része egy sűrített levegős talp, mely egy állványkeretre van szerelve, ill. mely egyben a légkalapácsot is tartja. A légkalapács paramétereinek a fa/habarcs keménységéhez kell igazodnia, mely keménység függ az épület magasságától és a falazat vegyi összetételétől.
A légkalapács/talp egy 4-8-szoros kalapácssúlynak megfelelő nyomást fejt ki. Ez a nyomóerő az állványkereten át és a gyorsan és praktikusan cserélhető szerszámfejen keresztül a szigetelendő falazat fuga,- ill. téglasorára hat.
Természetesen előfordulhat az is, hogy a szigetelőlemezeket egy kézi erővel megtartandó légkalapáccsal, ill. a hozzá csatlakozó beütőfejjel juttatjuk be a falazatba.
4. A BEÜTÉSI FOLYAMAT ÉS HATÁSA A FALSZERKEZETRE
A fal ütésirányba történő elmozdulása kizárt, mivel az ütőerő rövid ideig tartó hatása nem tudja legyőzni a fal tömegtehetetlenségét.
A falazat megsüllyedése (süllyedési repedések keletkezése) függőleges irányban nem fordulhat elő, mivel a lemezek beütési folyamata során a habarcsréteg 10-20 %-al tömörödik. Technikai korlátozások vannak természetesen a szabadonálló falak esetében, (pl. szélterhelés) ill. íves falazatnál. (ívterhelés)
5. A BEJUTTATOTT ZÁRÓ/SZIGETELŐRÉTEG STATIKUS HATÁSA AZ ÉPÜLET FALAZATÁRA
A helyzet ez esetben megegyezik az új építésű házaknál kialakított, alap és felépítmény közé helyezett szigetelőréteg funkciójával. Az épület szélnyomás és földrengésbiztonsága nem veszélyeztetett, sőt ellenkezőleg, a lemezek hullámosított kivitele miatt a biztonság növekszik.
6. A LÉTREJÖTT ZÁRÓRÉTEG SZIGETELÉSE
A falba jutatott szigetelőlemezek a bádogos szakmából ismert korcolásos kapcsolattal (180 °) csatlakoznak egymáshoz hosszanti irányban. Itt egy szorosan összefűzött összekapcsolódás, valamint egy „ún.” megvezetés keletkezik a munkafolyamat során úgy, hogy a felmenő nedvesség nem nyer utat az ilyen módon összekapcsolt lemezprofiloknál.
7. AZ ELJÁRÁS ALKALMAZHATÓSÁGA
A szigetelési eljárás során létrejövő záróréteg síkjának/szintjének vagy 10-12 cm-rel a talajszint felett, vagy 10-12 cm-rel a pincefödém alatt kell elhelyezkednie. A szükséges munkaterület nagysága függ a lemez hosszúságától, mely megegyezik a fal vastagságával. Egy 60 cm vastag fal esetén például cca. 1, 4 méternyi területnek kell rendelkezésre állnia, hogy a szigeteléshez használt gépeket/eszközöket megfelelően lehessen szerelni.
Vékonyabb falazat esetén a szükséges terület mérete a fal vastagságával arányosan csökken.
1. AZ ELJÁRÁS TECHNOLÓGIÁJA
A szigetelőlemezek egy 20-40 kg saját tömegű és 1100-1450 ütés/perc ütésfrekvenciájú légkalapáccsal a fugába vagy a téglasoron át jutnak be a falazatba, így a kapillárisok átvágásával egy záróréteget képeznek, mechanikus úton megakadályozva ezzel a falszerkezet további felnedvesedését.
2. A SZIGETELŐLEMEZEK
A krómacél szigetelőlemezek korrózióálló 4016 tip. alapanyagból, a krómnikkel-acéllemezek a 4301 tip. anyagból, ill. krómnikkel-molibdén-acéllemezek a 4401 tip. anyagból készülnek. A lemezek vastagsága 1,5 mm, a hosszúságuk pedig a falvastagsággal egyezik meg. Az egyes lemezdarabok szélessége 300 mm.
3. A BEÜTŐSZERSZÁM
A beütőszerszám része egy sűrített levegős talp, mely egy állványkeretre van szerelve, ill. mely egyben a légkalapácsot is tartja. A légkalapács paramétereinek a fa/habarcs keménységéhez kell igazodnia, mely keménység függ az épület magasságától és a falazat vegyi összetételétől.
A légkalapács/talp egy 4-8-szoros kalapácssúlynak megfelelő nyomást fejt ki. Ez a nyomóerő az állványkereten át és a gyorsan és praktikusan cserélhető szerszámfejen keresztül a szigetelendő falazat fuga,- ill. téglasorára hat.
Természetesen előfordulhat az is, hogy a szigetelőlemezeket egy kézi erővel megtartandó légkalapáccsal, ill. a hozzá csatlakozó beütőfejjel juttatjuk be a falazatba.
4. A BEÜTÉSI FOLYAMAT ÉS HATÁSA A FALSZERKEZETRE
A fal ütésirányba történő elmozdulása kizárt, mivel az ütőerő rövid ideig tartó hatása nem tudja legyőzni a fal tömegtehetetlenségét.
A falazat megsüllyedése (süllyedési repedések keletkezése) függőleges irányban nem fordulhat elő, mivel a lemezek beütési folyamata során a habarcsréteg 10-20 %-al tömörödik. Technikai korlátozások vannak természetesen a szabadonálló falak esetében, (pl. szélterhelés) ill. íves falazatnál. (ívterhelés)
5. A BEJUTTATOTT ZÁRÓ/SZIGETELŐRÉTEG STATIKUS HATÁSA AZ ÉPÜLET FALAZATÁRA
A helyzet ez esetben megegyezik az új építésű házaknál kialakított, alap és felépítmény közé helyezett szigetelőréteg funkciójával. Az épület szélnyomás és földrengésbiztonsága nem veszélyeztetett, sőt ellenkezőleg, a lemezek hullámosított kivitele miatt a biztonság növekszik.
6. A LÉTREJÖTT ZÁRÓRÉTEG SZIGETELÉSE
A falba jutatott szigetelőlemezek a bádogos szakmából ismert korcolásos kapcsolattal (180 °) csatlakoznak egymáshoz hosszanti irányban. Itt egy szorosan összefűzött összekapcsolódás, valamint egy „ún.” megvezetés keletkezik a munkafolyamat során úgy, hogy a felmenő nedvesség nem nyer utat az ilyen módon összekapcsolt lemezprofiloknál.
7. AZ ELJÁRÁS ALKALMAZHATÓSÁGA
A szigetelési eljárás során létrejövő záróréteg síkjának/szintjének vagy 10-12 cm-rel a talajszint felett, vagy 10-12 cm-rel a pincefödém alatt kell elhelyezkednie. A szükséges munkaterület nagysága függ a lemez hosszúságától, mely megegyezik a fal vastagságával. Egy 60 cm vastag fal esetén például cca. 1, 4 méternyi területnek kell rendelkezésre állnia, hogy a szigeteléshez használt gépeket/eszközöket megfelelően lehessen szerelni.
Vékonyabb falazat esetén a szükséges terület mérete a fal vastagságával arányosan csökken.